[TAG BEJELENTKEZÉS]

MAGYAR OPTIKUS
IPARTESTÜLET

Szakképzésünk új neve: Optikus

Létrehozva: 2020-02-12

Az állam által felkérésnek eleget téve a képzések bemeneti és kimeneti kompetenciáinak meghatározása tárgyában, az Egészségügyi Technikai Ágazatban társadalmi munkában Szodorai Margit, Váry Péter, Tiszafalvi Gábor és Karvázy Attila képviselték az optikus szakmát, melynek eredményeképpen 2020. szeptember 1-től az EU-s irányelveknek megfelelően a "látszerész- és optikai cikk kereskedő képzés" új neve „OPTIKUS” szakképzés.
Az új szakképzési rendszerről szóló IPOSZ tájékoztatót a „Tovább olvasás" gombra kattintva olvashatják érdeklődőink.


Megjelent a szakképzési törvény végrehajtási rendelete

Megjelent a tavaly decemberben elfogadott szakképzési törvény végrehajtási rendelete; a szakképzési rendszer átalakításának és fejlesztésének fontos dokumentuma, amely a 2020. szeptembertől érvényes változásokat tartalmazza.

Mit már ismert, a hazai oktatási rendszer három pilléren nyugszik. A köznevelésből kivált, és önálló terület lett a szakképzés, egy másik törvény szabályozza a köznevelést, a szakképzést és a felsőfokú oktatást.

A szabályozás leginkább a felsőfokú oktatás szabályrendszerével hasonlatos, és az elektronikus ügyintézésre hangoltak. A sokak által már ismert KRÉTA rendszer kerül alkalmazásra.

A középfokú szakképzés az iskolarendszerben belül két nagy egységre tagozódik, a szakoktatásra és a munkaerőpiaci szakmai képzésre.

Az új szakképzési rendszert 2020. szeptember 1-jétől, felmenő rendszerben vezetik be úgy hogy az eddigi indított képzések kifutnak.

Új fogalommal kell megismerkedni, mert az új szakképzési rendszerben az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyét a Szakmajegyzék váltja fel, amelyben a 25 ágazathoz tartozó 174 alapszakma szerepel. A titkársági teendőket az MKIK látja el. A Szakmajegyzékben feltüntetik az ágazaton belüli szakmák közötti átjárhatóságot, a képzés idejét, a digitális kompetencia szintjét. A Szakmajegyzék illeszkedik az európai uniós normákhoz.

Másik újdonságot kell megtanulnunk, mert a szakmai és vizsgakövetelményeket (SZVK) felváltja a képzési és kimeneti követelmény (KKK). Ez tartalmazza a vizsga leírását is.

Valószínű először az iskolák óraszervezésénél (tanrend összeállításban) jelent először gondot, majd a mi gondolkodásunkban is át kell állni arra, hogy a diák nem tantárgyat, hanem szakmát tanul. A vizsgán nem lesz külön szóbeli vizsga, de a gyakorlati vizsgának lesz szóbeli része is!  A keret tanterv helyett programtanterv lesz.

A végrehajtási rendeletben meghatározták, és a szakértők jelenleg is keményen dolgoznak rajta, hogy március végéig megjelenjen a szakképzés tartalmi követelménye, a projektvizsgán számon kérhető tudás, majd ezt követően kezdődik a tanárok felkészítése az új szakképzési rendszerre.

Az új szakképzési rendszerben új szemléletű oktatást vezetnek be. A szakiskolákban az első évben ágazati alapozó ismeretet tanulnak a diákok, majd erre építve következik a kétéves szakmai képzés.

Szeptemberben minden ágazatban elindul a technikusi képzés is, itt két évig ágazati alapozó ismereteket, három évig pedig szakmai tananyagot oktatnak. A két oktatási forma között előre meghatározott feltételek szerint biztosítják az átjárhatóságot, a technikus vizsga emelt szintű érettséginek számít.

Sok vállalkozónak jelent lehetőséget az új szakképzési törvényben bevezetett közreműködő óraadó oktató fogalma. Ez lehetőséget ad, hogy a szakképző intézménnyel munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban, óraadóként közreműködjenek. Ezáltal valós, életszerű gyakorlati tudás is bekerülhet az iskolába.

Azt tudjuk, hogy szeptembertől általános szakképzési ösztöndíjat vezetnek be a szakképző iskolákban tanulóknak, amelynek mértéke a tanulmányi eredménytől is függ. Azt is tudni lehet, hogy ennek biztosítása – esetünkben - a gyakorlati képző feladata. Igen érzékenyen érint bennünket a finanszírozás ellentételezése, amelyről egyelőre nincs ismeretünk.

Életszerű, hogy a felnőtt szakképzésben rövidített képzési időt is bevezethetnek az iskolák. Így pl. beszámítják a már megszerzett tudást, erősítik az új oktatási formákat, megengedett pl. az e-learning is.

A munkaerő-piaci felnőttképzésben elválik az oktatás és a vizsgáztatás. A munkaerő-piaci képzésen tanúsítványt állítanak ki, a szakképesítést igazoló bizonyítvány megszerzéséért akkreditált vizsgaközpontban kell vizsgázni.

Újabb lehetőség a mi jól felszerelt gyakorlati képzéssel is foglalkozó vállalkozásunknak, hogy a vizsgát bármelyik – a kamara által minősített – akkreditált gyakorlati képzőhelyen le lehet bonyolítani!

Sok múlik a területi ipartestületeken, hogy mennyire szorgalmazzák az gazdaság érdekérvényesítő szerepének megjelenését a helyi képzési struktúrában! A lehetőség adott az iskolai Képzési Tanács megalakítására, a területi ipartestületeken a sor, hogy éljünk a kezdeményezés lehetőségével

A Képzési Tanácsok megalakulásáról folyamatosan várjuk az értesítéseket! Szükség esetén, - kérésre, - szívesen segítünk.

Érdemes megjegyezni az Innovatív Képzéstámogató Központ honlapját, https://ikk.hu/  ahol az aktuális friss információk mindenki számára, közérthetően vannak megfogalmazva, de bármilyen kérdésben készséggel állok a rendelkezésetekre.

Budapest, 2020. 02. 11.

Juhos János IPOSZ alelnök





Az oldalunk bizonyos funkciókhoz sütiket (Cookie) használ. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ