Szakmai közlemény 3.

Tisztelt Kollégák!
Újabb friss és szakszerű információval szolgálunk, megkaptuk a munkajogi szakvéleményt, ennek a kivonatát tesszük közzé itt Nektek. A főbb pontok a következők:

1. Szabadság – kényszerszabadság
2. Munkaidő és munkabér csökkentés megállapodással
3. Otthoni munkavégzés
4. Munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés
5. Munkaviszony megszüntetése
6. Járványügyi zárlat - keresőképtelenség

A MOI és az MLSZ ezúton is szeretné kifejezni maximális együttérzését a szakma összes képviselője és tagjai felé, munkáltatók és munkavállalók felé egyaránt! Mindenkinek kívánjuk, hogy sikerüljön a legjobb, legbölcsebb döntéseket meghozni ebben az extrém helyzetben, igyekezzünk megtartani egymást, ha tehetjük, ne engedjük el egymás kezét, akkor sem, ha most esetleg soha korábban nem látott kompromisszumokra fogunk kényszerülni.

Akkor jöjjenek a részletek:

Munkajogi kérdések :

Amennyiben az optika a veszélyhelyzet időtartama alatt zárva tart, különösen az alábbi munkajogi intézkedések (munkáltatói döntés) meghozatalára van lehetőség:

1. Szabadság – kényszerszabadság

A dolgozók un. kényszer szabadságolására rendelhető el. Ha a veszély helyzet időtartama alatt kormányrendelet másként nem rendelkezik munka törvénykönyvének (a továbbiakban: Mtv. 122. § (1) bekezdése szerint a szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki, azonban évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. 

(A kényszer szabadság nem egy jogi kategória, azt jelenti, hogy a munkáltató a dolgozót az Mtv. szerint megillető szabadságból a hét munkanapon felüli szabadság kiadásáról saját maga dönthet, azzal, hogy az Mtv. szerint ennek kivételét 15 nappal korábban jelezni kell a dolgozóval)

2. Munkaidő és munkabér csökkentés megállapodással

A dolgozó munkaszerződése közös megegyezéssel módosítható (pl. csökkentett munkaidő illetve munkabér).

3. Otthoni munkavégzés

Ha technikailag, a munkavégzés infrastruktúrája alapján kivitelezhető a részleges vagy teljes otthoni munkavégzés (home office) is elrendelhető.
Ez nem feltétlenül azonos az Mtv. 196. § (1) bekezdése szerinti távmunkával, amikor is a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenységet végez a dolgozó, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják. Otthoni munkavégzés elrendelése esetén a munkavállaóval történő megállapodás alapján célszerű annak részleteit meghatározni.

4. Munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés

A munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak abban is, hogy a munkáltató a dolgozót a munkavégzési kötelezettség alóli mentesíti, ebben az esetben a munkajogviszonya nem szűnik meg, azonban a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló a 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.)  8. § c) pontja alapján a  munkavégzési kötelezettség alóli mentesíti ideje alatt fő szabály szerint szünetel a biztosítása.
Nem szünetel a dolgozó biztosítása azonban, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkeresete kap, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történik. (Tnj. 8. § g) pont) Az Mtv. 146. § (2) bekezdése szerint „A munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás.” 

5. Munkaviszony megszüntetése

A dolgozó munkajogviszonyának megszüntetése is szóba jöhet. Ebben az esetben a dolgozó biztosítása megszűnik, azonban a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény  29. § (9) bekezdése alapján az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság ha a kormány máskánt nem rendelkezik a biztosítási jogviszony megszűnését követően
    a) 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt,
    b) ha a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg,
    c) 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el.

6. Járványügyi zárlat - keresőképtelenség

Aki - hatósági határozattal(!) - járványügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkakörben ideiglenesen nem foglalkoztatható, az keresőképtelennek minősül, és a keresőképtelenség első napjától kezdve táppénzre jogosult. Ez a 7-es táppénzkód, ebben az esetben nincs betegszabadság az első 2 hétben, azonnal táppénzre leszünk jogosultak, a munkáltatónak pedig nincs egyharmad hozzájárulási kötelezettsége, miszerinti, a részünkre járó teljes összeget a társadalombiztosítási alap terhére folyósítják, a munkáltatónak ez nem kerül semmibe.

Vigyázzunk egymásra !

Karvázy Attila MOI elnök és Szabadi Zsolt MLSZ elnök